Vallási társulatok:

Szervezet:

-magától értetődő,adott

-közös cselekvési stratégia

van kultúrája

Oszloposodás: szervezetek közös cselekvést nyújtanak és keretet adnak

Céhek:érdekvédelem,de katonáskodik,eredetük pontosan nem ismert

Szerzetesrendek: világ bmely pontján megtalálhatók

Magyar vonatkozás: Pálos rend-1200 körül

VI. századtól:

-Benedek rend

-Katonai szerzetesrend: máltai,Szent István

-Koldulórendek:nem a társ.való kiszakadást, hanem éppen a közéjük tartozást tűzték ki célul; városi szegénységen akartak segíteni. pl.:Ferencesek, Klarisszák (Ferencesek női ága)

Jezsuiták: Spanyol alapítás, jézus társasága (SJ), Loyolai Szt. Ignác alapította

Klerikus-egyházi rend

-laikus: ha nem elégíti ki őket az egyház nyújtotta lehetőségek, létrehoznak saját szervezetet.

-evilági

Egyházjog: azokat a társulatokat fogadja el melyeket ő alapított

Társulatok:

Területileg:nemzetköziek,nemzetiek, plébániai

Mi a konzisztencia?
- Az anya szerepe a(z) (uradalmi) családban?
- Szubsztancia elmélete
- Különbség matri- patrialokalitás között?
- Társas munkavégzés?
- Dualizmusbana birtoknagyságok?
- Jogi népszokások forrásai?
- Paraszti polgárosodás?
- Nyugati kereszténységbeli szerzetesrendek (vagy mik?)

Én a szubsztantivizmusról azt írtam még ANNO a jegyzetembe, hogy: Olyan formális elmélet, amely a takarékoskodással függ össze, és a lényege, hogy minden folyamanak egységesnek, és stabilnak kell lennie, ehhez pedig elengedhetetlenül fontosak a társadalmi intézmények... De Polányi neve nálam is szerepel! :D
 
Matrilokális: a házaspár a feleség szüleivel vagy azok közelében él.

Patrilokalitás:a házasságkötés után a férj családjával vagy azok közelében élnek- férjhez költözés.

Anya szerepe az uradalmi családban:dolgozhat (napszám,kapálás), de a fő feladata a háztartás vezetése

1. Mi a Huszti-féle szociológia iskola alapelve?
2. Soroljon fel jogszokásokkal foglalkozó kutatókat.
3. Mi a szerepe az idősebb korosztálynak a jogszokásokban?
4. Mi a móring?
5. Milyen tip. szerzetesrendek vannak a nyugati kereszténységben?
6. Mi a karizma jelentése?
7. Vallási társulatok kutató Mon?
8. Szubsztantivista gazdaságelmélet jellemzői?
9. A középkori ünnepek jellemzői?
10. Nagyhagyomány-kishagyomány jellemzői?

                   Nagyváthy János (1755-1819).

            Tanulmányozta a fejlettebb német és itáliai mezőgazdaságot. 1791-ben megjelent        legismertebb műve : A szorgalmatos mezei gazda

            Parasztság + család, ezen belül a nők helyzete a családon belül.

A 19. sz. első fele: egy-egy tájra tagolódnak a kutatások, és ezek szerepe a társadalmon belül - folklór vizsgálat.

Nemesnépi Zakál György (1762-1822)

            Az „Őrség őrnagya”, első tudományos leírója, a senyeházi (a templom körüli település             egykori neve) református egyház és iskola szervezője és építője.

Plánder Ferenc (1796-1867)

            Római katolikus lelkész. Alapos ismerője volt a dél-zalai népéletnek. A reformkorban a          paraszti élet viszonyai iránti érdeklődés jellemezte.

Orbán Balázs (1830-1890) báró

            Író, néprajzi gyűjtő. Székelyföld leírása.

19.sz..- 20 .sz.-           1. Magyarország városai, vármegyéi

                                    2. Osztrák-Magyar Monarchia képei

Ezekben nem csupán a paraszti társadalom, hanem a többi réteg bemutatása is megjelenik.

Fél Edit (1910-)

            Etnográfus, a történelemtudományok kandidátusa (néprajz, 1957). Kutatómunkájának            középpontjában a paraszti társadalom kérdései állnak. Helyzetképet adott egy dunántúli falu       kultúrájáról, társadalmáról, vizsgálta a családszervezet, rokonsági       intézmények, nemzetség,          a munkában való kooperáció, a falusi társadalom rétegződése kérdéseit.

            Igazi rálátás a paraszti társadalomra. Kutatásai esettanulmányok.

Népi szociográfia, népi írók. Irodalmi leírások szép nyelvezettel. (Pl.: Szabó Dezső)

            Céljuk: Feltárni a problémáikat, életüket hitelességre törekedve. Vallották, a paraszti erkölcs javíthat a társadalom helyzetén. 

            Témáik: Földosztás kérdése.

Györffy István (1884-1939) etnográfus, egyetemi tanár.

            Az anyagi kultúrával, majd egyre szélesebb körű településtörténettel kezdett foglalkozni.          Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának    körülményeivel. Parasztgazdaságok élete.

20. század második felétől: paraszti társadalom mellett a munkásosztály néprajza. A kutatások szovjet irányvonal mentén történnek.

Korszakok:

19.sz. közepe – 20.sz. Eleje

1948-tól a jobbágy fogalom megszűnik, megjelenik a parasztság.

Dualizmus: A történeti Magyaro. utolsó korszaka. Az 1867-es kiegyezést követően a Habsburg Monarchia dualista, kétközpontú állammá, Osztrák-Magyar Monarchiává alakult át. A dualizmusban legfontosabb a polgárosodás.

A 19.sz. derekától megszűnik a jobbágyi alávetettség. A 18.sz-tól már elkezdődött a felszabadításuk.

1832-ben megszűnik a röghöz kötöttség.

Gabonakonjuktúra: a 19. sz.-ban az európai piacokon hatalmas igény mutatkozott az amerikai gabonára.

A változásokban nagy szerepe van az ipari forradalomnak. Megindul a piacra termelés, melyhez már a parasztok is csatlakoznak. Ez beindítja a polgárosodást. Megkezdődik az urbanizáció (városiasodás). A parasztság gondolkodásában megjelenik a gazdaöntudat, valamint a piacorientáltság.

Társadalmi és kulturális folyamatok, mely során a parasztság megszabadul feudális életmódbeliségével, jogi kötöttségeivel. A tőkés társadalom önálló tőkéjével és munkaerejével rendelkező tagja lesz.

Zsellérek: a tágabb értelemben vett jobbágyság alsó rétege. A jobbágyfelszabadítás során a zsellérek nagy többsége jelentéktelen mennyiségű telki földdel rendelkezett. A munka fejében terményt kaptak.

Summások: öt-hét hónapra mindenféle mezőgazdasági munka elvégzésére szerződtek előre meghatározott bérért az uradalmakhoz. Idénymunka. A fizettség szintén termény.

Cselédség: Városokban, főleg háztartásokban. Innen már a polgári behatások eljuthattak a parasztsághoz. Pl.: táplálkozás, ruhaviselet (elhagyják a népi ruhát „kivetkőzés” folyamata)

Kisbirtok: (10 hold) esetleges kitörési lehetőség, ha rendelkezett valaki vele.

Középbirtok: vagyonosodás-polgárosodás megmutatkozik: építkezés, berendezés (tükrös szekrények

rajz

Településszerkezet:  Mezővárosok – falu – tanya

A 18.sz-tól alakult újra a törökök kimenetelét követően.

            Tanyasodás: a 19.sz. második felétől a mezővárosokban lakókra volt jellemző a kiköltözés.

            A tanyák is bekapcsolódtak a kereskedelembe.

Táblázat

Mezőgazdaságból élők :           1870:   70 %

                                               1900:   66,5 %

                                               1920 után nőtt a földtulajdonosok száma.

Paraszt meghatározása:   Megélhetésüket elsősorban mezőgazdasági munkákból biztosítják.

                                         Saját maguk végzik a fizikai munkát.

                   Vállalkozó:   Nem saját maga végzi a munkát.

A dualizmustól megfigyelhető az iparosodás folyamata. Már nem csak kézművesektől történik az iparcikkek vásárlása, hanem nagyobb céhektől is. Elkezdődik a mezőgazdaság gépiesítése. Ez mind a hagyományos paraszti munkák megváltozásával jár. Az országot védővámok védték.

Az iparcikkek árai megemelkedtek, a mezőgazdasági áruk árai csökkentek. Ebből következően a kereset is csökkent a mezőgazdaságban.

A gépek megérkezésével nő a munkanélküliség és elkezdődik a kivándorlás. Az emberek az iparban próbálkoznak elhelyezkedni..

Mezőgazdasági munkában dolgozók aránya:

1910:   55.8 %

1920:   54,8 %

1930:   51,8 %            (földtörvény!!)

1941:   47,8 %     

25 holdnyi területtel rendelkező gazdaságok képesek a piacra termelni. (földminőség, növénykultúra)

1890-es évek: Filoxéra-vész (bogár) erősen sújtotta a szőlő-vidékeket. Így a rosszabb minőségű homoktalajokról kezdtek hatalmas területeket betelepíteni szőlővel. Ez a terület később munkalehetőségeket biztosít.  

1945-ös földreform:  nagyszámú földosztás.

                        Nemzeti Parasztpárt: A legradikálisabb párt. 100 hold feletti parcellák                                                            felosztása. Még az egyházi tulajdonban lévők is.  

                        Kommunisták: hasonlóan radikálisak

                        FKGP: 300 hold feletti birtokok felosztása, legreálisabb hozzáállás.

            Jogosultak: - földnélküliek, elsősorban nagycsaládosok.

                               - politika – antifasiszták, valamint leszármazottaik (60 év a korhatár)

                               - min. 3 hold

                               - max. 15 hold

                        75500 ember jutott földhöz

                        Az ország területének 35 %-a lett szétosztva.

                        Átlag 5,1 kataszteri hold

                        Ez a folyamat a kollektivizálódáshoz vezet.

1948-49.         -  a tsz. szerveződés első hulláma (földnélküliek, nagyon kis birtokosok)

                        -  agitáció (erőszak, beszéd)

                        -  beszolgáltatás

                        -  alacsony felvásárlási ár

                        -  megbélyegzés – kuláknak minősítés

1950-es években 50-70ezer paraszt lett kuláknak minősítve.

1950-53.:        - 120ezer-ről 366ezer-re nőtt a beléptetettek száma

                        - 300ezer elhagyja a mezőgazdaságot, és az iparban helyezkedik el.

1959-61.:        - teljes kollektivizálás

                        - mindenütt létrejöttek a tsz-ek

                        - a háztáji megmaradt, ebből lehetett a piacra termelni.

A tsz-ben a munka értéke átértékelődik.

Az '50-es években 79 % egyéni gazdálkodó,

1962-ben már 75 %-a tsz-ben dolgozik.

Ez a tsz. modell nem azonos a szovjettel.

1989-ben:       visszarendeződés

                        reprivatizáció

                        49-es tulajdon visszaadása (kárpótlási jegyek)

                        Kft-k megalakulása

1990-es évek:

            1. polgárosodás folyamata

2. parasztosodás -kisebb családi birtokok

            3. nagy réteg tsz-ekben marad

            4. proliteráció (prolisodás) – munkahelyüket elvesztők

Antropológia

Az ember a tevékenységeit nem mindig racionálisan végzi.

Gazdaságtan: Javak szolgáltatása; termelések eloszlásával, fogyasztásával foglalkozik

A társadalmi és gazdasági rendszer függ egymástól.

Nehéz elválasztani a kultúrától, mert teljesen beleágyazódik.

(család, közeli környezet)

Hivatkozás Codelye:  A társadalmi élet összefüggésben van a gazdasággal és együtt kell vizsgálni.

                                   Az ember a természeténél fogva törekvő lény.(profitra törekszik)

                                    Még az elmaradott társadalmak is erre törekednek.

19-20. sz. elején került feldolgozásra, hogy hogyan is működött az ősközösségi társadalom gazdasági rendszere.  

Malinowski: Egy sziget gazdasági életét tanulmányozta.

                        A kagylóhéj, mint ékszer nagy értéket képviselt. Folyamatosan cserélték egymás                                között, s mint kiderült, főleg a társadalmi kapcsolatok fenntartása miatt.

Szubsztantivizmus: Polányi Károly

Paraszti társadalmi, gazdasági rendszerek főbb jellemzői

            Ebben a rendszerben az egyénnek „arca” van a gazdaságban. A javak nagysága szerint           hierarchiára épül.

            Ellenben az ipari társadalom közvetlen kapcsolatra épül.

Alan McFarlane: A parasztság, mint a kistermelők rendszere általában egyszerű eszközökkel                             dolgozik. Elsődleges célja a földművelés. Jellemző a földtulajdon és a bérlet kis                   mértéke.                

Alapvető egység: A tulajdonlás és a termelés

Termelési egységek: legkisebb a család

            A termelés mértéke függ: a család, és az egyén teljesítő képességétől (fizikumától)

Thomas Znamiczki? : Elsődleges cél a gyermekekről való gondoskodás. A föld nem saját tulajdon,                                       hanem annak használati joga továbbszáll a gyermekekre.

Az ilyen paraszti társadalmakban megvan mindenkinek a saját munkaterülete, és így gyermekkortól „szocializálódik”. A munkát elsősorban  a család látja el, és csak kevés részét végzik napszámosok. 

A helyi csere és a piac hiánya.

A pénzre, mint a vagyon halmozásának eszközére gondoltak

A földnek szimbolikus jelentése is van. Fontosak az érzelmek (földosztás Erdélyben). Másodsorban van csak gazdasági értéke.

Családon belüli alárendeltség:

            A nők szerepe: Fiatalon házasságkötés.

                                    Ösztönzés a minél több gyermekre.

                                    A házasság egy gazdasági vállalkozás is.

                                    Szerelem nélküliség, megbélyegzik a későn házasodókat.

A paraszti társadalmakban rendkívül fontos a családteremtés, ez mindennek az alapja. Fontos a minél több gyermek, bár ez már elavult nézet.

Falu:  Társadalmi közösség. Kulturális, társadalmi csoport, hely, melyhez az emberek születésük és   kapcsolataik révén kötődnek. Fontosak a személyes kapcsolatok.

Falusi társadalom kapcsolatrendszere:

Testvérfalvak rendszere.

1989-es rendszerváltás:

                                   Társadalmi problémák: -     új birtokviszonyok

-         modernizációs folyamatok

-         gazdasági problémák.

Identitás:  - azonosság, társadalmi hovatartozás érzése

                 -  Megmaradás ideológiája: új kapcsolatrendszer létrehozása.

            Testvérfalu kapcsolatok kiépítése : ünnepek, szabadidő eltöltése (turizmus)

            Nemcsak magyarországi falvakkal épül ki.

            Magyarországi falvakkal a fő cél az identitás megőrzése.

1. Kulturális késztetés:   történelmi hagyományok

új hagyományok (falunap, harangavatás … stb.)

      2.   Turisztikai késztetés:  egzotikumok keresése,  

 mindennapokból való kilépés.

3.  Lokalitás: helyi jellegekhez, sajátságokhoz ragaszkodás,

                 a szülőhaza érzése.

4. Gazdaság: csere, befektetés , oktatás

A kapcsolatot tartó települések között nincsen térbeli szabályosság. Pl: határmelletti. 

Turizmus:   - a határok időleges megszűntetésének következménye a kulturális és érzelmi  állapotokon megmutatkozik.

                        -   látogatás

                        -   bevásárlás

- Fontos a kapcsolat működtetése szempontjából a politikai kapcsolatok fenntartása.

- Delegációk összetétele.

Az erdélyi és a Ny.E. falvak kapcsolata:

-  A NyE. falvak segítség nyújtása az erdélyi falvak felé.

-  A települések közötti szociológiai megegyezés.

-  Értelmiség megegyezése és kb. azonos létszámú kell legyen.

-  Ezek a kapcsolatok egy idő után megszűntek!

    Nem tudtak egymással megfelelő kapcsolatot kiépíteni. A kultúrák különbözősége.

A kapcsolatrendszerek megváltozása a 2004-es választás után:

            - Határkezelés gondatlansága.

            - A szavazás rendkívüli módon befolyásolta a testvérfalvak kapcsolatát.

A válaszreakciók Erdély részéről: - gyászszertartások (temetés-szerű)

                                                       - feliratok (székely kapukon)

Oka: csalódottság, elkeseredettség, kisemmizés érzése.

Későbbi következmények:         - az erdélyiség kihangsúlyozása, mind a vallás szempontjából, min politikailag.          

                                                  - nemzeti színű szalagokon megjelenik a fekete szalag

                                                  - ünnepségeken tüntető megemlékezések megváltozása (a magyar kormányfő üzenete alatt a zászlók leengedése)

- A március 15-i ünnepségek voltak elsősorban azok a helyszínek, ahol kifejezték ellenszenvüket az erdélyiek az anyaország iránt.

- Ezen segített valamennyit a csíksomlyói búcsú, ahol találkoztak az erdélyiek az igennel szavazó magyarokkal.

A középkorban működő társadalom jellegzetességei:

-  A szent és a profán között sokkal nagyobb az „átjáró”, mint ma.

- A vallás eszmei mondanivalóját leginkább vizuálisan mutatták meg → pl.: templomok  festményei, stb…

-  A népi hiedelemvilág és a vallás szintetikus egységet alkotnak ekkor.

Pl.: ördögűzés → régen kolostorokban, később úgy jelenik meg, mint a népi kultúra   része

-  a templom tereket mágikusan védték.

-  Sokkal otthonosabban viselkedtek az emberek a szakrális tereken ( pl.: templomokban). Nincs kegyes ájtatosság, piétizmus. (pl.: Csíksomlyó → templom alvás /a templomban alszanak/) Ř otthonosabban használják (Moldvai csángókra a legjellemzőbb)

-   A profán mód nem áll szemben a szakralitással. (pl.: Moldvai csángóknál a gyermekek büntetése → meztelenre vetkőztetés)

Világkép:

-   A bűnöknek és az érdemeknek van jelentősége – mindenki azt kapja, amit érdemel. Jó →menny; rossz → túlvilágon bűnhődés) Ř Ítélkező vallás. (Bergyajer szerint)

-  Az isteni szférákhoz tartozó erőknél a rossznak is meg kell nyilvánulni. Ahol van szent, ott van démon is. (Ma is számos ilyen küzdelemmel lehet találkozni.)

-  A gonoszokra úgy tekint, mint valami, ami a jóért van. → A szentség és a szakralitás elképzelhetetlen a gonosz és a rossz nélkül. → Ezek és ezekhez hasonló ellentétes dolgok jellemzik a középkori társadalmat. → jellemzőek a paradoxonok.

-   Furcsa társításai vannak, egyszerre vannak jelen a spirituális, szakrális dolgok és földi, profán dolgok.       

                        spriritualitás      ↔        földi dolgok                 

                        szakralitás         ↔      profanitás

            pl.: kigúnyolják a tudatlanokat, a tudatlanságot, mégis ez kell a teljes „megtisztuláshoz”                        

-     Nincs erős határ a két gondolkodási forma között.

Michail Baktyin: - A középkori karneválok szerkezetét vizsgálta az emberek nevetését  megfigyelve. A maga egységében vizsgálta.

-  Konceptuális – forma (pl. egy karneválon keresztül meg lehet ismerni a középkori embert és a középkori társadalmat.)

-   Megmutatja a karneválszerű ünnepek univerzalitását és ambivalenciáját.

-   Groteszk realizmus a középkori ember esztétikai koncepcióját fejezi ki → a világra való nyitottságra gondol.

     ň

A középkori ember kettős életet él.

1. Komor, komoly, a hierarchiának szentelt dogmatikus, áhitatos, „piétás” életet.

2. Karnevál, utcai élet, ahol jellemzőek az istenkáromlások, a profán megnyilvánulások, a felhőtlen szórakozás.

Ú

Mindkettő legitim (elfogadott) volt. Nem megtagadja a komoly értékeket a karnevál, hanem abból indul ki.

Ünnepek: 

            - Túlzott szabadosság jellemzi.