A módszertan szigorlat két részből áll.

I.       rész: Gyakorlati (írásbeli) vizsga 45 perces önálló munka a számítógépes teremben az SPSS programrendszer felhasználásával. Számítógépes adatkezelés és statisztikai eljárások futtatása.

II.     II. rész: Elméleti (szóbeli) vizsga

a) Általános módszertan: A vizsgázónak néhány percben össze kell foglalnia a tételhez tartozó legfontosabb tudnivalókat.

b) Matematikai statisztika: A tételhez tartozó alapfogalmak ismertetése, a megfelelő statisztikai eljárások lényegének (alapelvének) bemutatása. A tétel részét képezheti egyszerű számolási feladat (statisztikai teszt) megoldási menetének ismertetése. Képletgyűjteményt adunk.

c) Interdiszciplináris társadalomtudományos módszerek

Az egyes részek részletes tematikája:

I.

1. Adatmátrix létrehozása, az adatstruktúra kialakítása A változók típusa és formátuma, a változók és változóértékek címkézése, a hiányzó adatok kezelése

2. A változóértékek módosítása, összevonása, új változók létrehozása: a Recode, a Compute, a Count és Autorecode eljárások

3. A megfigyelési egységek rendezése, különböző adatállományok összeillesztése, adatállomány aggregálása

4. Súlyozás és válogatás a megfigyelési egységek közül: a Split File, a Select Cases és a Weight Cases eljárások

5. Frequencies: Az adatok részletes leírása

6. Descriptives: Alapstatisztikák és standardizálás

7. Explore: Az adatok vizualizálása, alcsoportok leírása  ( Lencsés kivette, nem lesz benne!)

8. Crosstabs: Kereszttáblák készítése és elemzése, asszociációs mérőszámok

9. T Tests: t-próbák az átlagok összehasonlítására: a) egymintás t-próba, b) független kétmintás t-próba, c) kapcsolt kétmintás t-próba

10. Egyszempontú variancia-analízis

11. Korrelációs együttható, parciális korrelációs együttható

12. Egyszeres és többszörös lineáris regresszió

13. Nemparaméteres eljárások a) Chi-négyzet próba, b) Kolmogorov-Szmirnov teszt, c) binomiális teszt, d) nemparaméteres tesztek két független és két kapcsolt mintára e) Rangkorreláció

II.a

1. Az emberi megismerés kettőssége, a hétköznapi és a tudományos megismerés közötti különbségek. - Konszenzuális és tapasztalati valóság - Hibák a hétköznapi megismerésben, a tudományos megismerés ismérvei

2. A társadalomtudományi kutatás alapjai - A társadalomtudományi elmélet, szabályszerűségek a társadalomban, a kutatás alanyai, a szociológiai változók fogalma és szerepe a kutatásban

3. Az okság, a Lazarsfeld modell - Determinizmus a társadalomtudományban - Idiografikus és nomotetikus magyarázat - Okfejtési hibák - Változók közötti összefüggés

4. A társadalomtudományi elméletalkotás és a kutatási indítékok - Kutatási indítékok - Az elméletalkotás folyamata

5. Az elmélet és a kutatás összefüggése, a társadalomtudományi kutatások logiko-empirikus jellege, a deduktív és az induktív okfejtés. - Dedukció és indukció

6. A társadalomtudományi kutatás lehetséges céljai, elemzési egységei, fókuszpontok a kutatásban. - Kutatási célok - Elemzési egységek – Fókuszpontok

7. A társadalomtudományi kutatás tervezésének folyamata, lépései, az idődimenzió szerepe a tervezésben

8. Konceptualizálás és mérés - Indikátorok és dimenziók - A mérés minősége

9. Operacionalizálás - A mérés terjedelme és pontossága - Mérési szintek

10. Kérdőívszerkesztés, kérdőíves vizsgálatok

11. A kísérlet, mint megfigyelési, megismerési módszer a szociológiai kutatásban

12. Terepkutatások

13. A beavatkozás-mentes vizsgálatok

14. Mintavételezés szerepe és jelentősége a kutatásban - A valószínűségi mintavétel logikája - Reprezentativitás - A mintavételi tervek fajtái - Nem valószínűségi mintavétel

15. A társadalomkutatás etikai és politikai szempontjai - Objektivitás és ideológia - Etikai kötelességek a kutatásban résztvevőkkel és a kutatótársakkal szemben

16. A kutatás eredményeinek közzététele - Publikációs műfajok (ismertető, beszámoló, "paper", stb.) - A tanulmány felépítése - Hivatkozások, szakirodalom

IRODALOM •Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó 2003. (1996,1998,2000)

II.b

1. Adatok és változók, a normális eloszlás - a változók mérési szintje - középértékek, az adatok szóródásának mérőszámai, a hisztogram - a normális eloszlás tulajdonságai, a standard normális eloszlás. - a normális eloszlás táblázatának használata. Standardizálás

2. A valószínűség - Elemi és összetett események valószínűsége - Permutációk, kombinációk és a binomiális eloszlás

3. Hipotézis-tesztelés A mintavételi eloszlások A statisztikai próbák alapelve, a null-hipotézis, a döntési-szint, az I. és II. fajú hiba, egyoldalú és kétoldalú próbák

4. A t-eloszlás, t-próbák A minta és a populáció átlagának összehasonlítása t-próbával A független kétmintás t-próba A kapcsolt kétmintás t-próba Konfidencia-intervallum a populáció átlagára

5. Egyszempontos variancia-analízis Az F-eloszlás, szórások egyenlőségének ellenőrzése F-próbával. Variancia-analízis független csoportok esetén

6. A korrelációs együttható, a lineáris regresszió A korrelációs együttható geometriai jelentése, kiszámítása, szignifikancia-tesztje, alkalmazásának feltételei A regressziós egyenlet meghatározása, a regressziós egyenes ábrázolása F-próba a lineáris regresszió szignifikanciájára

7. Chi-négyzet próbák Egyváltozós illeszkedésvizsgálat Kétváltozós függetlenségvizsgálat

8. Statisztikai próbák ordinális változókra: a rangkorreláció, Mann-Whitney próba

9. Főkomponens-elemzés

10. Faktorelemzés

11. Klaszterelemzés

12. Útelemzés

13. Diszkriminancia-analízis

14. Többdimenziós skálázás

15. Logisztikus regresszió

KÖTELEZŐ IRODALOM:

• Székelyi-Barna: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex, 2002, 2005

AJÁNLOTT IRODALOM:

• Vargha András: Matematikai statisztika, Pólya Kiadó, 2000

• Freedman, Pisani, Purves: Statisztika, Typotex 2005

• Murray R. Spiegel: Statisztika, Panem 1995

• Hunyadi – László: Statisztika közgazdászoknak, KSH Budapest 2003

• Malhotra: Marketingkutatás, Akadémiai Kiadó 2005 (2001, 2002)

• Ketskeméty - Izsó: Bevezetés az SPSS programrendszerbe, Eötvös Kiadó 2005

• Theadore Horvath: Basic Statistics for Behavioral Sciences, Little, Brown and Company, 1985

A II. b. rész sikeres teljesítéséhez NEM SZÜKSÉGES egyik ajánlott könyv elolvasása sem. Ezek a könyvek csupán segédeszközök azoknak, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő órai jegyzetekkel.

II.c.

1. A társadalmi vizsgálat

2. Kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözése

3. Résztvevő megfigyelés

4. Fókuszcsoportos interjú

5. Interjú, kérdőív és adatbázisok gyűjtése - terepközeli módon

6. Mentális térképek

7. Kapcsolatháló-elemzés

8. Interpretáció

KÖTELEZŐ IRODALOM:

Letenyei László 2004. Településkutatás. A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása

Letenyei László (szerk.) 2004. Településkutatás. A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása szöveggyűjtemény

HARMAN, LESLEY D.: Közöttük lenni: megfigyelés és marginalitás. In: Bíró Judit (szerk.): Deviációk. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó 1998. 60-92 p

A szigorlat értékelése: A szigorlat érdemjegye a gyakorlati és az elméleti vizsga érdemjegyeinek átlaga lesz. A szigorlat eredményességének feltétele, hogy mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga minden egyes részéből legalább elégséges (2) eredményt kell elérni. A, Gyakorlati (írásbeli) vizsga I. feladatsor: 5 db. 3 pontos feladatból áll. Elérhető maximális pontszám: 15 pont 0 - 7 pont elégtelen(1) 8 pont elégséges(2) 9 - 11 pont közepes (3) 12 - 13 pont jó(4) 14 - 15 pont jeles(5)

B, Elméleti (szóbeli) vizsga Értékelése a szóbeli vizsgán szokásos szempontok alapján történik, az eredményesség feltétele, hogy mind a II.a , II.b és II.c vizsgán legalább elégséges (2) eredményt kell elérni.