Szalai Erzsébet: Az elitek átváltozása

Tanulmányok és publicisztikai írások 1994-1996

Az elitek metamorfózisa

 

1989-es Az új elit c. tanulmányából indul ki.

: Hankiss Elemér elméletével folytatott vita jelentette a kiindulópontot.

     9 cikke szerint az állami és pártbürokrácia a régi rendszeren belüli hatalmát & privilégiumait átkonvertálja az új rendszerbe (elsősorban a piaci szférába). 

Szalai más perspektívákat figyelt meg a ’80-as évek végén zajló társadalmi-hatalmi változások kapcsán.

Abból indult ki, hogy:   - sem az állami, sem a pártbürokráciát nem tartja egységesnek

      - a hatalmi szerkezet lényegi vonása épp ez a megosztottság

1988-ban már létrejött a szövetség a hagyományos rendpárt és a technokraták között, és egyúttal megszületésétől fogva felbomlóban volt. " a technokrata nemzedék nem engedi, hogy a régi elit az általuk megszerzett hivatali, banki, stb. pozíciókat megszerezze

9 ők voltak az a nemzedék, akik már részben meghódították a politikai-gazdasági hatalmi pozíciókat, kizárólagos egyezkedés

- nincs egységes régi kommunista elit a 80-as évek végén

- a „fiatalok” az évtized elejétől tágították az államszocializmus kereteit

• konzervatív-liberális, pragmatikus, technokrata értékrend

            2

• szocializációs örökség: informális különalkukhoz való vonzódás

• társadalmi beleérzőképességük fejletlen 

kérdés: a rendszerváltó elit milyen változásokon ment át? 

• a politikai rendszerváltás beindításában 3 elitcsoportnak volt szerepe:

1. késő-kádári technokrácia
2. hatalmi intézményeken kívül elhelyezkedő demokratikus ellenzék
3. új reformer értelmiség

            9 egyik része demokratikus ellenzék köré csop.

            9 másik a nemzeti ideológiák köré szerveződő népi írókhoz

- látens szövetségük alapja: hasonló törekvések " a pártállam hatókörének szűkítése

A 80-as évek elejétől mindhárom növekvő informális hatalommal bír.

      II. felétől csúcshatalmi pozíciók meghódítására törekszenek

      1: formális hatalom, 2-3: informális befolyás kibővítése 8 

• azonos vonások:

- erős küldetéstudat, ami a liberális demokrácia idealizálásában jelenik meg; kivéve 3: a két világháború közötti népi baloldalhoz állt közel

- „illúziók, hit nélkül” beállítódás

9 az államszocializmus kereteinek meghaladására érzett késztetés 1 racionalitás szintjén a rendszerhez tartozó alapvonások megvált. nem tartotta lehetségesnek " bizonytalanság " szerepkonfliktus & informális hatalomgyakorlás iránti vonzódás

" a nyílt felelősségvállalástól való tartózkodás is benne volt 
 

• a politikai rendszerváltás idején ez a látens szövetség felbomlott:

késő-kádári technokrácia – demokratikus ellenzék+ hozzá tartozó reformer értelmiség konfliktusa $    $

      MSZP    SZDSZ

- egyetértenek: a magyar gazdaságot a fejlett liberális demokrácia mintájára kell átalakítani

      2

      ez idegen nálunk

Hogyan fogja ez a társadalom különböző rétegeit érinteni?

Hogyan lehet széles rétegeket az átalakulásban érdekeltté tenni?

+ a spontán privatizáció folytatása társadalmi ellenérzéseket szül 

- tét: ki vezényelje ezt a folyamatot, az új rendszerben kinek a kezébe kerül a főhatalom

" MDF nyertes: - hatott a népi írók társadalmi empátiája

       - felismerték a felemás polgárosodás igényét (irreális: nyugat-európai életszínvonal + kádári informális különalkukra épülő polgárosodás) 

• bomlási folyamat a rendszerváltó eliteken belül

1: - magas szintű képzettséggel, konvertálható tudással rendelkező tagjai az üzleti szférába, kivéve néhány szakember, akik korábban a Németh-kormányban foglalt helyet

9 Nemzeti Bank köré csoportosultak, mint ellenpólus; ez megszűnt

• másod-harmadvonala a bürokrácia középszintjein helyezkedett el, akik maradtak

9 egy részük a keresztény-konzervatív klientúra részévé váltak" csúcshatalmi pozíciók 

2: - SZDSZ magját alkotó demokratikus ellenzék az intézményesüléstől kezdve leválás a pártról" belőlük formálódó kulturális elit egyik domináns csoportja

      9 DE csak az uralkodó koalícióval szemben érv. kritikai értelmiségi hagyomány, amúgy megmaradt SZDSZ holdudvarában

• maradók: hatalomorientált imázs létrehozása, politikusi szerep megformálása

 

3: - kulturális tőkét politikai tőkévé konvertáltál, politikussá váltak

- állami bürokrácia/ üzleti szféra felé mozdultak el

- korábbi szerepet folytatni akarók a) egyszerre lojális és autonóm akart lenni

                  tanácsadók, de a médiában független értelmiségiként

                  b) valódi autonómiát akart (kisebbségben) 

I rendszerváltó elitek

Politikusok, állami bürokraták, üzletemberek, pártértelmiség, állami értelmiség, független értelmiség

Radikális rendszerváltó szerepüket - politikai tőke megtartásával - gazdasági és kulturális tőkévé konvertálták" hatalmi szerkezet meghatározó részévé váltak 

Belőlük jöttek létre az 1990-94-es politikai ellenzék vezető erői

MSZP és SZDSZ vezetősége (téma szempontjából) 

• új szövetség

Keresztény-konzervatív uralkodó rend 1 rendszerváltó elitekből létrejövő többi elitcsoport

és a hozzájuk kapcs. értelmiség  (értékrendszerbeli kül.) 

- ez az ellentét olyan ütemben éleződött ki, ahogyan világossá vált, hogy neoliberális gazdaságszerkezeti vált. van szükség

- a hatalomért küzdő elitcsoportoknak meg kellett különböztetnie magát a hatalmon lévőktől, és fordítva

- ebből következik a szélsőjobboldal megjelenése

9 kérdések felvetésére mert vállalkozni

Csurka István náci szellemiségű dolgozata után kevesen merték releváns problémaként megfogalmazni a benn foglaltakat" a rendszerváltó elit kiközösítette, MDF vezérkart is 

- megszületett a Demokratikus Charta (1991) " újraintegrálás

17 pontban a demokrácia kritériumait foglalta össze

MSZP – SZDSZ közeledése (az informális kapcsolatok valójában soha nem szakadtak meg)

- érdekeken alapult  " MSZP: budapesti értelmiség köreibe való bejutás

            " SZDSZ: társadalmi bázis kiszélesítése

Csúcspontja: 1994 tavaszán az új kormánykoalíció

- jelentős szerepe volt a rendszerváltás után kialakuló kis- és középvállalkozói, vállalatvezetői körnek, akik előnyöket reméltek a hatalomra jutástól

- koalíción belüli főhatalom: MSZP " rajta keresztül a késő-kádári technokrácia:

Az MSZP-s  " parlamenti képviselők több mint ¹/₃-a a késő-kádári párt-szakszervezeti és megyei tanácsi bürökráciákban tevékenykedett

      " a párt vezetése is -Horn Gyulán kívül- ugyanebből a csoportból

      " a gazdasági hatalom viszont Békesi László, első vonalbeli reformer pénzügyminiszter kezében

Az SZDSZ is részt kapott a politikai hatalomból.

Jelentős szerephez jutott még a vállalkozói kör, amely a 2 párt tevékenységét segítette.

AZ SZDSZ gazdaságpolitikusai 1 kivétellel nem kerültek formális hatalmi pozícióba" erről megoszlanak a vélemények, hogy miért? (kiszorították/ nem vállalt) 

• 80-as évek viszonyai rekonstruálódtak:

• demokratikus ellenzék és az új reformer értelmiség ideologizál
• késő-kádári technokrácia cselekszik

Kulturális hatalom: " demokratikus ellenzék és utódaik

            " új reformer értelmiség hozzájuk ill. MSZP-hez kapcs. része

Formális hatalom megszerzése & informális hatalmi befolyás kiszélesítése egyszerre

I az új hatalmi intézmények a formális és informális szerveződés határán

pl. miniszterelnök mellett tanácsadó testület " késő-kádári technokrácia krémje+ párt- és állami értelmiségiek 

Az 1989-es előrejelzése az új elit térhódításáról 1994-re vált valóra! DE nem kizárólagos hatalom 

• az új elitet a társadalom biztonságigénye segítette hatalomra

Pedig a változás, a reformok konkrét életfeltételeket érintő következményei homályban…

MSZP-nek minden jelentős társadalmi csoport felé megvolt a maga arca

9 ellentétek elfojtása! 

- a kormányprogramban restrikciós intézkedések: belföldi kereslet szűkítése+ lakossági fogyasztás visszafogása " senkinek nem állt érdekében!!

- a privatizációs folyamat leállt " gazdasági erőcsoportok küzdelme áll mögötte; készpénzes/ „osztogatásos”?

Vagyis a már kialakult gazdasági-hatalmi viszonyokat stabilizálni/ új vállalkozói csoportok?

                  (Békesi László) (Horn Gyula)

" meggyőződések, hitek konfliktusáról is van szó 

1994 második felében erősödő társadalmi elégedetlenség, eldöntetlen alapkérdések

- a késő-kádári technokrácia és a demokratikus ellenzék mindig vmilyen közös ellenféllel szemben (pártállam; keresztény-konzervatív)

9 a harc kimerítette, nem gondolta végig az ország előtt álló lehetőségeket 

1995 jan. Békesi László lemondása

      " Bokros Lajos pénzügyminiszter

      " Surányi György MNB elnöke

A korábbi egyoldalú restrikció helyett a gazdasági elit kedvezményezése, látványos gesztusok a nagytőke felé

1995 nyarán koalíciós válság

A Bokros-csomaggal csak szóban ért egyet a gazdasági elit, lobby.

" csoportjai nyomást gyakorolnak a kormányzatra a restrikciós gazdaságpolitika fellazításáért

- új erős lobbyk

- bizalomvesztés érzékelése " pánik a koalíciós feleknél, egymás ellen fordítja az agresszió 
 

• válság oka: Békesi-, Bokros-csomag mögött álló közgazdasági elit nem tudott mit kezdeni azzal a kihívással, hogy az államszocializmus összeomlott

- képtelenek az állam és a gazdaságpolitika szerepét újraértelmezni 

A rendszerváltó elitek regenerálódása nem lesz tartós. 

• 1989-ben így gondolta Szalai (ma is):  - a gazdasági helyzet nem fog számottevően javulni

                  - jövedelemkülönbségek növekedése

                  - új elit nyugat-európai életszínvonal

                  2

                  - tömeges szegénység!

                  - gazdasági+ szociális feszültségek " új elit gyengül 

• Ami fontos lenne:  - civil társadalom felélesztése

            - a politikailag független gazdasági szereplők megerősítése

            - az autonóm értelmiségi szerep fennmaradása