Utasi Ágnes:

                        A   MAGYAR TÁRSADALOM    RÉTEGZŐDÉSE

Irodalom

ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, (135-143.p., 172-190.p., 202-216.p., 247-262.p., 313-326.p., 343-348.p, 389-396.p., 419-428.p., 473-483.p., 555-560.p., 591-599.p.)

ANDORKA, R. – BUKODI, E. – HARCSA, I. (1994): Társadalmi mobilitás 1992. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 293-310.p.

ANDORKA, R. (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest, Gondolat. (99-135.p.)

ANDORKA, R. (1994): Magyarország a társadalmi jelzőszámok idősorainak tükrében. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI (11-33.p.)

ANDORKA, R. (1996): A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. Szociológiai Szemle 2.sz. (3- 26.p.)

ANDORKA, R. (1996): A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Magyarországon. Századvég 1.sz. (5-18.p.)

ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1988): A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. Szociológia 2.sz. (185-204.p.)

ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1995): Társadalmi átrétegződés és szociális-politikai identifikáció. Szociológiai Szemle 2.sz. 85-98.p.

ANGELUSZ R.(2000): A láthatóság görbe tükrei  Budapest, Új Mandátum Kiadó, (39-58.p. és 241-268.p.)

CSALOG, Zs. (1993): A cigányság a magyar munkaerőpiacon. Szociológiai Szemle, 1.sz. 29-34.p.

CSEH-SZOMBATHY, L. (1995): A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása. Magyar Tudomány 5.sz. 521-531.p.

CSEPELI Gy. - ÖRKÉNY A.(1998): Nemzetközi összehasonlító szociológiai vizsgálat a nemzeti identitásról . Szociológiai Szemle 1998/3. (3-36.p.)

ERDEI, F. (1943-1944, 1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 1976. 4.sz. 22-53.p.

FERGE, Zs. (1969): Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (77-158.p.)

FERGE, Zs. (1976): A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia 1.sz. 10-35.p.

FERGE Zs. (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek Hilscher Rezső  Szociálplitikai Egyesület, Budapest ( 361-379)

GÁBOR, R. I. (1985): Második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai. Valóság, 2.sz. 20-37.p.

GAZSÓ, F.(1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég 7.sz. 73-108.p.

HARCSA, I. – KOVACH, I. – SZELÉNYI, I. (1994): A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 3.sz. 15-44.p.

HARCSA, I. – TOMKA, M. (1994): Felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője. Társadalmi Riport 396-435.p.

HAVAS, G. – KEMÉNY, I. (1995): A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 3.sz. 3-20.p.

JUHÁSZ Pál (1998): Leckéink a mezőgazdaság új rendje érdekében. Szociológiai Szemle 1998/2. 33-46.

KEMÉNY, I. – HAVAS, G. (1996): Cigánynak lenni. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 352-280.p.

KEMÉNY, I. (1972): A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia 1.sz. 36-48.p.

KLINGER, A. (1995): Az időskorúak családi helyzetének változása nemzetközi összehasonlításban. Demográfia XXXVIII. évf. 2-3.sz. 118-141.p.

KOLOSI, T. (1990): Egyenlőtlenségtudat nemzetközi összehasonlításban. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 373-401.p.

KOLOSI, T. (2000) : A terhes babapiskóta, Budapest, Osiris (75-105 p. és

200-209.p.)

KONRÁD, Gy. – SZELÉNYI, I. (1971): A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai. Valóság 12.sz. 19-35.p.

KOPP, M. – SKRABSKI, Á. – LŐKE, J. – SZEDMÁK, S. (1996): A magyar lelkiállapot az átalakuló magyar társadalomban. Századvég. 2.sz. 87-102.p.

KUCZI, T. (1996): A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban. Századvég 1.sz. 29-51.p.

KULCSÁR, R. (1985): Az első magyar országos presztízsvizsgálat eredményei. Statisztikai Szemle 11. sz. 1115-1120.p.

LADÁNYI, J. – CSANÁDI, G. (1983): Szelekció az általános iskolában. Budapest, Magvető.

LENGYEL, Gy. (1998): Gazdasági szereplők és magatartások . Szociológiai Szemle 1998/2.  47-66.p.

LITVÁN Gy.-SZŰCS L.( szerk.): A szociológia első magyar műhelye II. kötet (107-128.p., 189-224.p.)

LOSONCZI         , Á. (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, Gondolat.  1. fejezet

RÓBERT, P. (1987): Mobilitás és reprodukciós folyamatok a magyar társadalomban. Valóság, 10.sz. 37-47.p.

RÓBERT, P. (1994): Egyenlőtlenségtudat. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 311-333.p.

SPÉDER ZS. (2002): A szegénység változó arcai . Tények és értelmezések. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság- Századvég Kiadó (98-127.p.)

SZALAI  E. (1996): Az elitek átváltozása. Budapest, Cserépfalvi

SZELÉNYI, I. – MANCHIN, R. (1988): Megszakított polgárosodás. Szociológia 2.sz. 121-152.p.

SZELÉNYI, I. – SZELÉNYI, Sz. (1996): Elitcirkuláció vagy elitreprodukció. In: Andorka, R. – Kolosi, T. – Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég,  475-500.p.

SZELÉNYI, I. (1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia 1.sz. 49-72.p.

SZELÉNYI, I. (1990): Polgárosodás Magyarországon: nemzeti tulajdonos polgárság és polgárosodó értelmiség. Valóság 1.sz. 30-41.p.

SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa. 51-98.p. és

SZELÉNYI, I. (1996): A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai. Magyar Tudomány 4.sz. 385-402.p.

UTASI, Á. (2000): Életminőség és társadalmi integráció. INFO-Társadalomtudomány  50. Sz. 9-16.p.

UTASI, Á. (1991): Az interperszonális kapcsolatok néhány nemzeti sajátosságáról. In.: Utasi, Á. (szerk.): Társas kapcsolatok. Budapest, Gondolat Kiadó

UTASI, Á. (2000): Középosztály-kapcsolatok. Új Mandátum Könyvkiadó ( 67-96.p., 157-188.p.)

UTASI Á. (2002): A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok.  Századvég Új folyam 24. szám