3. tétel

A 19. század eszmeáramlatai: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. A konzervativizmus, mint értékrend és szemléletmód. Edmund Burke és a „Töprengések”.

1.

Konzervativizmus

-         Az állam akkor lehet sikeres, ha képes koorporálni az erőegyensúlyt a befolyásos csoportok között. Ha egy befolyásos csoportot figyelmen kívül hagynak, annak forradalom lehet a következménye

-         Vannak szervezetek, az egyházak vagy a hadsereg, amelyek domináns helyzetben vannak, s nem hagyhatók figyelmen kívül az állam részéről.

-         A gazdagság megítélésében decentralizált gondolkodásmód jellemző, a nemzeti érdekek előtérbe kerülésekor viszont hajlanak a centralizmusra.

-         Rendszerűség (összetartozás), funkcionalitás, tapasztaltság és konkrétság hangsúlyozása. Az organicitás hívei: azaz csak a lassú változásokat engedi, amelyek szerves módon kapcsolódnak az előzőekhez.

-         Hierarchia, autoritás tisztelete. Elveti a társadalmi egyenlőséget.

-         Alapvetően vallási természetű erkölcsi nézőpont jellemzi.

2.

Liberalizmus

-         Bármilyen állami aktivitást szabadságkorlátozó-tevékenységként érzékel

-         A gazdagság tekintetében az automatizmust támogatja. „Láthatatlan kéz” Az egyént racionális lényként kezelni, aki képes mérlegelni és a számára helyes döntést meghozni. Nincs szükség tehát az egyén felett álló intézményre, amely dönt helyette.

Klasszikus (angolszász) liberalizmus

-         minimális állam elve

-         egyáltalán nem tűri el az állami beavatkozást

-         minden a gazdaságnak van alárendelve

-         joghézagok esetén precedenst hoz létre

-         egyenlőségről beszél, de csak a jogok, a verseny, az esélyek tekintetében

-         erre épül a kapitalizmus

Kontinentális liberalizmus

-         az állam segíti a szabadságjogok gyakorlását

-         a kiegyenlítődés a gazdaság gyáriasodásától várják, de éppen ez teremtette a függő viszonyokat

-         Mill amiatt aggódott, hogy egyre több függő helyzetben lévő ember kap választójogot. A marxi tanok alapján meg kell hagyni a magántulajdont, de abból az államnak is részesednie kell.

-         A liberalizmus ellenfele a polgári demokrácia, mert ez a tömegeket veszi figyelembe, nem pedig a kisebbséget

-         A liberális érdekérvényesítés azt jelenti, hogy pénzügyileg korlátozni kell az államot

-         A közhatalmi funkciók társadalmasítása, a tisztségeket inkább laikusok töltsék be, mint bürokraták, az apparátus nem szakad el a polgároktól

3.

Szocializmus

-         Minimum az őskeresztséggel egyidős. A fejlődésben az állam aktív szerepet játszik. Gazdaságilag centrálisan gondolkodnak

-         Antikapitalista jellegű, a 18-19. század terméke

-         Tagadják: - a magántulajdont

-        a profitelvet

-        a kapitalizmus individualizmusát

-         Éltetik: - az állami tulajdont

- a központi elosztást

- a kollektivizmust

-         A felszabadítás teóriája: a proletárok felemelése

-         Típusai:

1. Reformatórikus: - emberarcú szocializmus

- keresztényi szocializmus

- etikai szocialisták

- filantrópikus szocialisták

2. Radikálisok: - retrográd jellegű

- a múltban már létezett mintát kívánja alkalmazni

EDMUND BURKE

-         1729-1797

-         liberálkonzervatív nézőpont

-         ír származású

1790 – Töprengések a francia forradalomról

- Új értelmezést ad a francia forradalomnak => felhívja a figyelmet a következményekre

- Fő témája: a francia forradalom elveinek összehasonlítása az angol politikai rendszer valóságos működésével

§         A társadalom: emberi vállalkozás, amely évszázadok terméke

§         Fél a társadalom szétesésétől => szabadságvesztés

§         A vallást igazságosnak tartja => Isten a rend istene, a polgári társadalom a rend világa=>ez természetes állapot

§         Természettörvény szerint: hagyományos társadalmi modell

§         Hitt egy felső természeti törvény létezésében => van egy objektív rend, ez a tapasztalatok során derül ki, ez mindenki felett áll

§         Bírálja a racionalizmust

§         Az ember rá van utalva a hagyomány nyújtotta tudásra

§         Szkeptikus az egyéni spekulációval szemben

§         A megismerés csak a hit, előítélet, szokás, hagyomány segítségével lehetségesek

§         Elutasítja a korabeli individualista képet, a demokráciát, az abszolút monarchiát

§         A bajok forrása az egyén, nem a társadalom vagy intézmény => egyéni értelem => kollektív bölcsesség

§         3 féle embert különböztet meg:

1.      Civilizált ember

2.      Nem civilizált ember, barbár

3.      Tudományosított

§         Szemben áll a felvilágosodással

§         Bírálja a szerződéselméletet, a társadalom szövetség, az élők, a halottak és a még meg nem születetteké

-         Természeti jogok:

§         Békéhez

§         Tulajdonhoz

§         Biztonsághoz

§         Igazsághoz

-         Organikus társadalomkép:

§         A társadalom bonyolult „közösségek közössége”

§         Alapegysége a család

§         Védi a hierarchikus társadalmat: a társadalom természetes és szükségszerű béke alapja: hódolat, behódolás, tisztelet

A francia forradalomról

§         Radikálisok elidegenedése => úgy beszélnek mint a próféták

§         Ateizmus => ez nagyon veszélye, hiszen az emberi szabadsághoz kell a társadalom és a kormányzat, ezek pedig Isten akaratából vannak

§         Megjósolta, hogy a forradalom következménye hatalmi diktatúra lesz => újra akarták alkotni a társadalmat. A forradalom figyelmen kívül hagyta az emberi társadalom és az emberi természet törvényeit

1.      rész

1688-as angol forradalom és alkotmány értelmezéseivel foglalkozik

2. rész

1789. október 5-6.-án történt események, a francia királyi család megalázásáról ír

3. rész

A francia forradalom eseményeiről, intézkedéseiből válogat

-         Eredete egy levélváltás

-         Legfőbb erély: fenntartani az ősök örökségét

-         Nem forradalomra, hanem csak kiigazításra lett volna szükség

-         A francia rendi gyűlést oda nem illő gyarló jogászok alkotják

-         Ellenzi az egyenlősítő politikát

-         Mindennek a vallás az alapja

-