Tanulmányai befejeztével hazatért Norvégiába, majd a norvég kulturális élet központjába, Koppenhágába költözött. Híres skandináv zeneszerzőkkel ismerkedett itt meg, Hartmann hatására kezdett érdeklődni az északi legendák iránt. Koppenhágai tartózkodása hozta meg számára a szerelmet is, Nina Hageruppal kötött eljegyzésére zenésítette meg Andersen: Szeretlek téged című versét.

Szerzett egy új barátot is, akivel igen bensőséges volt a viszonyuk. Rikard Nordraakkal alapította meg az Euterpe társaságot, mely a skandináv zene felkarolását tűzte ki célul. Barátja halálára írta a Gyászinduló Rikard Nordraak emlékére című művet. Európában számos művésszel találkozott és kötött barátságot, így a mi Lisztünkkel és Ibsennel is. Norvégiába visszatérve igen nagy népszerűségnek örvendett a nemzeti kincsek, zene felkarolásáért. 1868 áprilisában megszületett Alexandra nevű gyermeke.

A Perr Gynt elkészülte után egy fjord melletti kis kunyhóban kereste az ihletet, és számos művet alkotott e termékeny magányban. Sikerei megsokasodtak, Hegyi szolga című (két kürtre, vonósokra és baritonhangra írt) művének premierjén a király is megjelent.

Nyugat-Norvégiában, Troldhaugenben építette fel házát, ahol 1885-től élete utolsó évéig lakott. 1885 után a legkülönbözőbb elismeréseket kapta: oxfordi és cambridge-i egyetem zenei díszdoktora, az Institut de France tagja, Orange-Nassau rend lovagja.

1898-ban ő szervezte meg a Bergenben rendezett norvég zene fesztiválját. Grieg pályája csúcsának tekintette a fesztivált, igazi norvég zeneszerzőnek érezte magát.

1907 nyarán szívrohamot kapott, és a kórházban elhunyt. Ravatalánál több ezren búcsúztak, köztük külföldi méltóságok és a zenei világ képviselői. A hamvait tartalmazó urnát Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték végső nyugalomra. Nem véstek rá sírfeliratot.

Forrás: Wikipédia