udományos iskolák értelmezése,

Főbb szervetődési típusai, sajátosságai 

1.

Századfordulón visszaszorulnak a dilettánsok a szociológiában.

Felsőoktatásban a századfordulón egyre dominánsabbá válik a világi jellege, kiszorul az egyház. A 19. század végén az állam a közoktatást is elvette az egyháztól. (alapoktatástól a felsőoktatásig)

(Halász Gábor: Iskola és állam Világgazdaság, 1981)

2.

Pszichológia, kulturális antropológia, közgazdaságtan – be akarnak kerülni az egyetemek által oktatott tudományok közé. A századfordulón ez még korlátozottan jellemző. Századfordulón – a felsőoktatás eltömegesedése (II. vh. Után) 1950-1960

Először a közoktatásba kerülnek be tömegesen , pl iskolakötelezettség, tömeges népoktatás.

A századforduló felsőoktatásában nagyon kevés nő volt, mint a diákok, mind az oktatók között

A 2 vh között a középoktatás robbanása – fehérgalléros, irodista, közalkalmazott. Munkára készítik fel őket, a tercier (szolgáltatói) szektorban dolgoznak.  

Tudományszerveződés új korszaka kezdődik a századfordulón.

-egyetemi viszonyok

-tudományos oktatás versenye – a tudományos kutatás, egyre inkább csapatmunkává válik (oktatók-hallgatók)

Társadalomszerveződési, kutatásszerveződési válasz erre a kihívásra a tudományos iskolák megjelenése. 

Patrona gl(?) : mindenhova ajánlás kell, személyes kapcsolatok nagyon fontosak. Patronális-kliens rendszer. – a századfordulón ez még kezdetlegesen volt jelen.

-gyárszerűvé válik a tudományos kutatás és az oktatás a 2. vh után.

(Whyte: A megszervezett tudós)

Új korszak kezdődik a társadalomtudományos, és természettudományos kutatásokban a tudományos iskolák megjelenésével.

-. Szervezetség jellemzi

Két dolog kell a működéséhez:

- szervezeti beágyazottság szükséges az egyetemen – intézményesülés

- Tudományos kommunikáció struktúrái létrejöjjenek. (folyóiratok, könyvkiadás, vita közvetlen lehetősége, konferenciák, kongresszusok)

Tudományos értékű kritikai reflexióra lehetőség van.

A kommunikáció fejlődése segítette a tudományt.

Szerveződési típusok: - 3 ideál típus

- intézményesült, institucionális tudományos iskolák.

- pszichológiai alapokon szerveződött iskolák

- tipológiai alapokon szerveződött iskolák

Intézményesült, institucionális tudományos iskolák:

Az iskola konkrét intézményhez van kötve, földrajzilag jól be lehet határolni. Pl: Durkheim-i iskola: Párizs, Sorbone

Chichago-i iskola: chichagoi egyetem, szociológia tanszék.

Empirikusan lokalizálható intézményhez kötődik az iskola. (egyetem, kutatóintézet, alapítvány) – objektív feltétel

-az iskola tagjai közvetlen interakcióban vannak egymással. A személyes kapcsolatnak nagy a jelentősége. Kollegális, munkatársi, oktatói hallgatói oktatói viszony van.

Működési feltételek

- infrastruktúra (könyvek, műszerek) – intézményei, beágyazottságától függ.

- intézmény teremti meg a tagok között a kapcsolatrendszert. Ha az intézményes rendszer megroppan, akkor az iskolára nézve veszélyes.

Külső objektív sérülékenysége van: gazdasági, igazgatási, politikai, kulturális okok miatt megszűnhet az intézmény beágyazottsága.

Belső szubjektív sérülékenység: több szempontból bekövetkezhet

Belső összetartó ereje van. Belső összetartó ereje van, nagyjából konfliktusmentesség van. A belső kohéziót az önkéntesség, a választás szabadsága adja, ott lehet hagyni az intézményt. Az iskola tagjai, azonosan gondolkodnak, azonos paradigmákat vallanak, közös meggyőződés van. Küzdenek a saját igazukért, kiállnak a paradigma mellett, más iskolák ellen. Harcolnak viták, érvelések segítségével.

Iskolákban belső feszültségek támadhatnak, szétmorzsolódhat a belső kohézió, feloszolhat a csoport.

Vagy meghal az iskolaigazgató. A karizmának fontos szerepe van az iskolában, ez részben átruházható, ha ez nem sikerül, akkor felbomolhat az iskola.

Vagy az iskola nem tud tudományos értelemben megújulni, nem tudja kivédeni az intellektuális támadásokat, nem képes az innovációra, nincs már az iskolának releváns mondanivalója.

Az új generáció, miután „felnő”, otthagyja az iskolát. A három iskola típus közül ez a legsérülékenyebb.    (minden szociális organizmus sérülékeny: párkapcsolat, házasság, csoport)

2006. 10. 06

Pszichológiai alapon szerveződő iskolák

Nincs szükség empirikusan behatárolható intézményi háttérre, a kialakuláshoz, a működéshez.

Személyes interakció sincs szükség a tagok között.

Hátterek (működési)

- ide tartozók önértékelése adja, öndefiníciójuk, önmeghatározásuk, saját magukat sorolják be, valamelyik paradigma követői közé.

Mindenki maga dönti el, hogy kit követ.

Önbesorolás, de lehetnek határesetek, lehet, hogy egy iskola alapító tud a követőiről.(?)

Ideál tipikusan el lehet különíteni az egyes iskolákat, de a valóságban azonban néha keverednek, összemosódnak egymással.

Pszichológiai iskola ha szervez valahova konferenciát, szellemi műhelyt, akkor az már feltételez valamilyen intézményes háttért. (itt már interakció is van)

Pszichológiai iskolák látens elemei: 

-Valaki úgy akarja magát elfogadtatni, hogy neves szerzőkre hivatkozik, így nem lehet őket megkerülni, amikor az adott szerzőről van szó. – ez egyfajta hatalmat jelent.

Tipológiai alapon szerveződő iskolák

Mások sorolnak be engem a tudományos közéletben, valamilyen szerző, paradigma követőjeként. Pl: kutatási módja, érvelései alapján.

Nem szükséges az intézményesülés.

Külső besorolás, értékítélet jellemzi.

Illető ezzel egyetérthet, de előfordul, hogy valakit tudtán kívül, vagy halála után sorolnak be valahova.

G.H.Mead: szimbolikus interakcionaizmus egyik legfontosabb alapítója. – halála után mondják róla, hogy szimbolikusan interakcionista. (Blummer mondja – Mead tanítványa)

A dolgok itt is összemosódhatnak.

Az életműkutatók foglalkoznak azzal, hogy szerzőjükre milyen szerzők hatottak.  Ezt meg lehet állapítani, pszichológiai, tipológiai alapon.

Ideál tipikus: egyfajta modellként szolgál, de nem az ideálist jelenti. (a valóság mindig egy kicsit más) hozzá mérünk egy tényleges működő intézményt, és megnézzük, hogy milyen ez eltérés.

A valóságban mindhárom iskola egymás ötvözése.

Iskolák dinamikus képződmények.

Akár az élőlényeknek, az iskoláknak, is megvannak a maguk ciklusai, élettörténete. Megszületik, fennáll, majd megszűnik. Institucionális iskoláknál lehet leginkább kitapintatni. Megszűnik az institucionális iskola, majd pszichológiai vagy tipológiai alapon működhet tovább.

Nicholas Mallins: Elméletek és elméletcsoportok az amerikai szociológiában.

Vizsgálja empirikusan:

-hogy szerveződnek az iskolák?

-hogyan terjednek a tanaik.

-hogyan kerülnek be a tudományos életbe?

-hogyan szűnnek meg?

Négy fő életciklust jelölt meg.

I. Normal stage (normál állapot, kezdő állapot)

Amikor az iskola még intézményesülten nem is létezik. Az iskolákra jellemző megközelítés, módszer már megszületőben van. Intellektuális csírák megszületnek, majd e köré szerveződik egy tudományos közösség. Aki iskolát hoz létre, az már tagja valamilyen intézménynek. (tanszék, könyvkiadás)

Intellektuális előkészületek szakasza ez. Megvan az esélye, hogy iskola alakuljon ki, nem minden elmélet köré szerveződnek iskolák. – szerencsére, és szervezőképességre van szükség.

II. Network (hálózat)

Ebben a szakaszban figyelhető meg az a folyamat, amelynek révén az iskola láthatóvá válik.

Szervezeti alapon: alapítók, követők. Interaktívvá válik a tanok követése. Tudományos diskurzusok, viták.

Tudatos cél az érintettekben, hogy tudományos iskoláról van szó, ők a tagok.

Láthatóvá válik az infrastruktúra.

Intellektuális infrastruktúra. (viták, diskurzusok)  

III. Cluster (sűrűsödés) 

Az iskola életciklusának a csúcsa, a fénykora. Belső kohézió nagyon erős, az iskola létezésével számol a tudomány. Mindenki elismeri, hogy az iskolának súly van.

Iskolákhoz tartozó kettős tevékenységet fejtenek ki:

-értelmezik, továbbfejlesztik az iskola tanait, kommunikálják az eredményeket.

-küzdelem más iskolákkal, védelmezik a sajátjukat, és kritizálják a másokét.  

IV. Specialty (szakosodás) 

-Iskola már túlélte önmagát.

Meghal az alapító, vagy otthagyja az intézményt. Megszűnik a karizma, bomlásnak indul az iskola.

-Sokszor megpróbálják átruházni a karizmát.

-Az iskola bomlásához vezethet, ha már túl sokan tartoznak az iskolához. Olyat fedeznek fel, amellyel majd mindenki elfogad, így az iskola önmagát számolja fel. Annyira elfogadható válik valami, hogy elhalványul végül az, hogy azt a valamit először kik vallották, kik fogalmazták meg.  Közkinccsé válik az a valami, és már nem kell ahhoz az iskolához tartozni, hogy használni tudjuk azt a bizonyos módszert, terminust, megközelítést.

Az iskola megszűnésének datálása nem adható meg napra pontosan. Az iskola súlyvesztése akár évekig is tarthat, de megszűnhet gyorsan is.

Adminisztratív úton is megszűnhet az iskola, a tagok kiválnak, és új iskolát alapítanak. Pl: Garfinkel. 

Bármikor újra népszerűvé válhat egy iskola, egy irányzat, egy „reneszánsz” alakulhat ki.  

2006. 10. 13. 

Emilé Durkheim (1864-1917) 

Weber kortársa. A szociológiatörténet egyik nagy paradoxa, nem tudtak egymás munkáságáról.

- A társadalmim munkamegosztásról – doktori értekezése

- A szociológiai módszer szabályai

- Az öngyilkosság 

1912-ben jelenik meg, A vallási élet elemi formái című könyve.  
 
 
 

A tények 3 fő csoportját különbözteti meg 

-Természeti tények (természetud. vizsgálják)

-.Pszichológiai tények (pszichológusok vizsgálják) minden ami individuális.

-Társadalmi tények. (szociológusok) ezek a legsajátosabb kutatási tárgy a szociológiába, ezeket csak szociológusok vizsgálhatják.  

Az öngyilkosság társadalmi tény, nem individualista tény. Nem lélektani.  

Társadalmi tény Webernél:

Olyan tevékenység, vagy attól való tartózkodás, amely alkalmazkodik mások vélt vagy valós, jelenbeli, vagy jövőbeli cselekvéséhez.  

Lélektani tény:

Emberekből indul ki, emberekhez kapcsolható interakció, stb.  

Társadalmi tény:

Olyan rögzült, vagy nem rögzült cselekvési mód, amely kívülről kényszerítő erővel hat az egyénre. Egyéni megnyilvánulásaitól függetlenül létezik, és a társadalmi élet egy adott szakaszában széles körűen elterjedt. Csak a szociológia hivatott a társadalmi tények kutatására.

Ide tartoznak:

Társadalmi életre ható normák, elvétve értékek,  ide tartoznak –

Normatív rend.

-jog, jogrend, normák, erkölcsi, magatartási, kulturális illem – szabályok, divatszeszélyek.  

Szimbólumok: közmegegyezésen alapul, kultúránként változik, szocializáció révén nyer jelentést.  

G.H.Mead – szimbolikus interakcionizmus : interakciók sikerén múlik, hogy vannak e közös szimbólumok. Kommunikáció során szimbólumokat sajátítunk el.  A szimbólumoknak önmagukon túlmutató jelentésük van. Pl: ásítás – unatkozás. A kultúra megszűnésekor, szimbólumok elveszíthetik jelentésüket, vagy átértékelődhetnek.  

Társadalmi áramlatok – Le Bon: A tömeg

A társadalmi tényekhez tartozik.

Tömegszituáció hozzánk képest külsődlegessé válik. „Énidegen” magatartást tanúsítunk, (kiabálunk, nevetünk), Ezek nem olyan tartósak, gyors lefolyásúak. (koncert, temetés, tüntetés)

Tartós áramlatok:

Csoportokkal szembeni attitűdök, előítéletek. Ezek si szocializáció útján alakulnak ki.

Morfológiai tények: társadalmi élethez tartozó tárgyiasult formák.

A társadalmi tényekhez objektiválódott  (tárgyiasított) formája. Pl:. települési hálózat – úthálózat – épületek térbeni elhelyezése – ha menni akarunk valahova, akkor úton megyünk.  

Az individualizmushoz képest független, külsődleges.

Bennünket körbevevő objektív fizikai környezet = morfológiai tények.

Kényszerítő erővel hat, ott megyek ki ahol az ajtó van.   
 

Individuális tévkövetkeztetés: Az individuális dolgoknál megfigyelteket nem szabad a társadalomra vonatkoztatni.

Hogyan vizsgálja a szociológia a társadalmi tényeket?

A társadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk.

Az adat kifejezés itt metafora.

Olyan képződmény, amely a szociológus számára adatot jelent.

A szociológus tudatától objektíve létező, független adat.

Adta az ami adott, ami a szociológus számára megfigyelésre kínálja fel magát.

A társadalmi tényeknek semmi köze a szubjektumokhoz.

Független a mi tudati folyamatainktól, külsődleges tények, adatok, ebben az értelemben dolgok.

A dolgok tehát, a társadalmi élet produktuma, képződménye.  

A dolgokról kialakult képzeteket kutatják, a fogalmakat, nem a társadalmi tényeket.  

Ideológiai elemzés:

Nem a dolgot vizsgáljuk, hanem a fogalmakat. Ez nem az jelenti, hogy az ideológiákat nem lehet kutatni. A vallás a mi tudatunktól független, vizsgálatra kínálja fel magát.

A kollektív tudat rögzült állapotai is dolgok.  

Ha dolgok tudatunktól független, akkor mi alapján döntjük el, hogy mit tekintünk a kutatás tárgyának.

Amikor a tényeket osztályozzuk, akkor már tudatosan döntünk. Ez a tudat meghatározása.

Fogalomalkotást mégis használni kell.  

A társadalmi munkamegosztásról 

Mechanikus szolidaritás

Organikus szolidaritás 

Durkheim szolidaritás fogalma:

Erkölcsi kategória, hétköznapi életben sorsközi kölcsönös felelősségvállalás.  

Szolidaritás: egyéni és kollektív tudat sajátos összekapcsolódása, köztünk lévő viszony.  

Egyéni tudat: Azok a tudattartalom, amelyeket csak az individuum birtokol. Senki sincs annak birtokában, csak mi. Vannak olyan dolgok, amit csak mi tudunk. Egyéni tudat, csak ránk jellemző.  

Kollektív tudat: társadalmi tényekhez közelítő fogalom.

Olyan tudattartalmak, amelyek diffúz módon osztódnak szét a társadalomban, amiket mindenki tud. Mindenki tudja, nem kizárólagosan egy individuum birtokolja. Magatartási, erkölcs normák, szabályok, nyelv, divat. Ez nem csak kizárólagosan a mienk.

Az egyén társadalomra közös tudattartalom.   

Mechanikus szolidaritás:

Emberi fejlődés korai szakaszaiban, társadalmak kialakulásakor figyelhető meg.

Társadalmi kohézió alapja itt az emberek hasonlósága. A kollektív tudat túlsúlya a társadalomban, ez okozza a mechanikus szolidaritást.

Egyéni tudat kevésbé van kifejlődve, nem is ez a fontos, a kollektív tudat tölti be az emberek tudattartamának többségét.  

Ebből fakadnak a büntetések, ha megsértik a rendet, normát, akkor a kollektív tudatot sértik meg, erre represszióval válaszolnak.

A társadalomban vannak totális intézmények. Hadseregben egyenruha van. Régen iskolákban meghatározták a hajviseletet. Ha nem tartották be a szabályokat, megfegyelmezték őket. Ez a mechanikus szolidaritás.  

Organikus szolidaritás:

Egyéni tudatok kifejlődnek a társadalomban, a kollktív tudat visszaszorul, de nem tűnik el. Már nem a represszív jog a meghatározó.

Reparáció – eredeti állapot visszaállítása

Restitúció – normasértés 

Mellérendeltég dominál a csoportok között, nem a büntetés a hangsúlyos.  

Miért alakul ki az organikus szolidaritás?

A munkamegosztás kialakulásával megszűntek azok a szervezőelvek, amelyek a mechanikus szolidaritást lehetővé tették. Megszünt az emberek hasonlósága.  

Munkamegosztás – egyéni tudatok kialakulása – lehetetlenné válik a mechanikus szolidaritás.

Specializáció. 

A polgári jog válik meghatározóvá.  

Az Öngyilkosság 

A deviancia szociológiájának egyik alapműve.  

Lehetséges olvasatok:

-deviancia

-szociológiai elmélet

-módszertani olvasat 

Durkheim az összes következtetését megpróbálta empirikus úton leírni. Ezt követendő példaként szánja az össze szociológusnak.

Az öngyilkosság társadalmi tény.

Ipari társadalmak kialakulása, nagyvárosok kialakulása, szem elé kerültek olyan problémák, amik kis közösségekben fordultak elő. Az adott közösség keretein maradnak az öngyilkosságok.

Tömegtársadalomban a deviancia láthatóvá válik.  

1. Ego (én)

Az egyén laza szálakkal kapcsolódik a közösségbe. Ekkor magasabb az öngyilkosságok gyakorisága.

2.Alturista (másik)

Egyén nem csak szoros szálakkal kapcsolódik a társadalomhoz, hanem fel is oldódik a csoportban, közösségben.

Mechanikus szolidaritás alapú társadalmakra jellemző. Kollektív tudat dominanciája jellemző, egy bizonyos esetkor öngyilkosságot kell elkövetni. Modern társadalmakban is jelen van, például a hadseregben gyakoribbak az öngyilkosságok.    

3.Anómia: (törvénynélküliség)

Felgyorsulnak a változások, (gazdasági, politikai, társadalmi) különböző normák, szabályok relativizálódnak. Amikor a változások zajlanak, akkor a szabályok relativizálódnak, a régiek már nem érvényesek,  az jak még nem alakultak ki, vagy ha igen akkor még nem szoktunk hozzá.  

4. Fatalista (fatum - végzet)

Anómiás ellentéte.

A társadalmi normák, normatívák változatlansága sarkall öngyilkosságra.

Nincs esély a változtatásra: rabszolgaság, szülni akaró de nem tudó nő, fiatal férfiak házasságaJ 

2006. 12. 08. 

A chicagói iskola társadalomelmélete.  

Két féle értelemben nagy jelentősége van.

Az első szociológiai értelemben vett iskola. Modern képződmény. Intellektuális és empirikus elemek ötvöződtek benne, elsősorban városkutatással foglalkoztak.

Társadalomtudományi intellektuális központ volt a 30-as évekig.  

Társadalomszemléletük:

-módszertani eszköztár. 

Humán ökológiai szemlélet:

Társadalmi, gazdasági egység, emberek földrajzilag lokalizálható együttélési formája.

Emberek között integráltság van. Ökológiai szemlélet, kezdetbe biológiai paradigma volt. Élőlények, és környezet viszonyát vizsgálja.  

Autökológia

Színökológia 

Autökológia: biológiai egyedek egyéb fajoktól független viszonyát vizsgálja a környezettel. Egyéb fajoktól izoláltan. 

Színökológia: A fajok milyen társulásokat hoznak létre a haékonyabb adaptáció (alkalmazkodás) érdekében.

Ezeket a társulásokat nevezik a ch.ak biotikus társulásoknak.

Társulás: fajok közötti kapcsolat, a társulás segítségével, hatékonyabb adaptáció, az élőhely adottságainak kihasználásra.   A színökológia ihlette, meg a chicagóiakat. 

Amerikában a 19 század második felében megváltozik a település szerkezet. 1860-as években még pár ház állt Chicagóban, később hatalmas nagyvárossá nőtte ki magát.

Chicago a 19.század elején az élelmiszertőzsde és a bűnözés központja. 19.századi Amerika, a kisvárosok  országa, mindenki ismer mindenkit, közös értékek, hasonló magatartásformák.

A 20. századra létrejön a nagyvárosok Amerikája. 

Tradicionális közösségek nem működnek a városokban.

A nagyvárosok a társdalom és közösségszervezés új logikáját hozzák létre. Így a dezorganizáció új organizációt is jelent.  Dezorganizáció: szétesés, széthullás, szétbomlás.

A nagyvárosok nem nevezhetőek, szervezetlen halmaznak, az ember nem tud élni szervezetlen társadalomban – mondták a chicagóiak.  

Új típusú szerveződés funkcionalista mozzanata. (Burgess tanulmánya)

A nagyváros belső szerveződését tekintve leképzi a városi tevékenységek funkcionális elkülönülését.  

Burgess koncentrikus köröket képzel el.    

Belváros: pénzügyi, gazdasági, hatalmi, kulturális funkciók. Ingatlanárak magasak, az elit itt lakik. (kezdetben)

Külső kerületek:gyárak, üzemek, munkásnegyedek.

Ez idővel megváltozott: Invázió – szukcesszió 

Invázió: a szukcesszió kezdeti szakasza, mikor megkezdődik az adott csoport benyomulása a területre. Megkezdődik a cserélődés.

Szukcesszió: valami követ valamit, valaki követ valakit, a város meghatározott helyén élő csoport kiáramlik a területről, és átadja helyét a más társadalmi csoportnak.  

Allokációs folyamatokat vizsgálnak, ami szegregál.

Allokáció: erőforrások szétosztása, elosztása.

Szegregáció: valamilyen allokációs folyamat alapján osztályoz, besorol. Ez meghatározza, hogy milyen presztízs helyen van a telek. A népesség rétegződése is megfigyelhető ez a alapján.  

Spontán szegregálódás révén jön létre a gettó, és a slum. 

2006. 12. 15. 

A funkcionalista társadalomszemlélet 

A 20. század meghatározó paradigmája. (1940-1965)

Előzmények:

-organikus biológia, evolucionista szociológia

-funkcionalista kulturális antropológia

-funkcionalsta rétegződéselméletek

-Durkheim a Társadalmi munkamegosztás című műve.  

Kulturális antropológia:

Antropológusok kezdetben Európán kívüli mintákat, társadalmi szerveződéseket vizsgáltak.

Kezdetben archeikus társadalmakat vizsgáltak.

Alapvető jeltősége van a terepmunkának. (résztvevő megfigyelés) Általában kvalitatív módszerek használnak. Ezek a kis társadalmak nem komplexek.

-társadalmi intézmények száma kicsi, a változás nem történnek gyorsan, így alig kitapinthatóak.

B. Malinovski. (lengyel)

A társadalomelméleti következtetései  a fontosak.

-összefoglalja, hogy mit gondol a funkcionalizmusról. A funkcionalzmus, az archetikus társadalmi kutatásokból következik.

Mi a társadalom? Miből alakul ki? Miért hoznak létre társulásokat?

Szükségletekből, szükségletek kielégítéséből indul ki. Emberek cselekvése ebből érthető meg. Emberek kooperációja emberek szükséglet kielégítésére vezethető vissza. A társas létben minden e körül forog.

A szükségletek kielégítésére adott egyéni, illetve kollektív (társadalmi) válasza. Ilyen értelemben a család is a rokonság is ide tartozik. A szaporodás, a fennmaradása szükségletének kielégítése.

A szükségleteknek, különböző fajtái, szintjei vannak.

Hierarchikus képződmény a szükséglet:

-fiziológiai

-biológiai

Mert az ember biológiai lény.

A szükségletek kielégítése, újabb szükségleteket szülnek. Az, hogy a szükségleteinket, hogyan elégítjük ki, az már erősen szimbolikus.

Funkció: szükség, és a szükségletek kielégítése közötti viszony, kapcsolat. A reprodukció és a családi vérségi rendszerek között funkcionális kapcsolat van.

Intézményeket azért hoznak létre, hogy szükségleteket elégítsenek ki.

Hatalmi viszonyok: mindenhol megjelennek a hatalmi intézmények. Komplex jelenség.

Személyi elem: emberek irányítják az intézményeket

Normatív elem: szabályok szerint működnek az intézmények

Infrastrukturális elem: dologi, tárgyi feltételek vannak.  

1. Általános funkcionalizmus tétele

2. A társadalom funkcionális egységének tétele.

3. Funkcionális nélkülözhetetlenség tétele.  

1. A társadalomban minden létező intézménynek, társas szerveződésnek, stabil kapcsolatrendszere, valamilyen funkciója van. Az emberek, nem hozna létre semmi olyasmit, ami nem valami szükséglet kielégítésre szolgál.

2. A társadalom működésének konfliktusmentességét hangsúlyozza. Társadalmi intézmények, szerveződések, egy mással harmonikus kapcsolatban állnak.

3. A társadalmi intézmények, nemcsak funkcionálisak, harmonikusak, hanem nélkülözhetetlenek is. Ha valamelyik intézmény megszűnne, akkor a társadalom működése sérül.

Merton szerint ezek kicsit problémásak: Ezek a megfontolások, csak archeikus társadalmakra jellemzőek. Ezt újra kell gondolni.

Probléma

1. Lehet találni olyan kulturális mintákat, amelyek funkcionalitását nehéz bizonyítani. Vagy nem is lehet. Archeikus társadalmakban könnyebb bizonyítani a funkcionalitást.

2. Funkcionális egységről nem beszélhetünk ott, hogy feszültség, konfliktus, és érdekkülönbségek vannak. Gyár – környezetvédelem.

Archeikus társadalmakban nincs több vallás, nincs több világnézet, nincs több érdek.

3. Ez a társadalmi változás tagadása. Archeikus társadalmakban lassú a változás, itt érthető az intézmények nélkülözhetetlensége.  

Más paradigma kell. Újra kell gondolni a funkcionalizmust – mondja Merton. 

Robert Merton felfogása a szociológiáról 

Társadalomelmélet és társadalom struktúra  

Milyen tudomány a szociológia?

A szociológia az összegzés tudománya.

A szociológiaelmélet nem vonatkoztat el a korábbi elméletektől. Elődök munkássága nem kerülhető meg. Argumentációs funkció.

Haszna:

-Ne fedezzünk fel olyat, amit más már felfedezett.

-Tudományos észlelés logikája tanulmányozható, érvelési technikák, módszer elsajátíthatók.

-Elméleti másodelemzés: utólag rekonstruálhatjuk az elődök gondolkodásának előnyeit, hátrányait.

- inspirációt jelentenek az elődök munkái

-egyfajta identitást jelent a nagyok emlegetése.

Az intellektuális előzményekről nem szabad lemondani.  

Célszerű a szociológiának is paradigmákban gondolkodnia, az ismeretek megfelelő kialakulása végett.

A paradigma segít a fogalmak meghatározásában.

A paradigma jelölő funkciója: kijelöli, hogy milyen problémát fogunk vizsgálni.  

A modern társadalmak annyira komplexek, hogy átfogó elméletek nem igazán lehetségesek. Középszintű elméletekkel többre megyünk.

Középszintű elméletek: átmenet a nagy átfogó elméletek és adott társadalmi jelenségek között.

Előnyök:

-könnyebben operacionalizálhatóak az elméletek.

-egymástól eltérő elméleti gondolkodású szerzők is meríthetnek innen.  

„Minden társadalmi tény szociológiai jelenség hajlamos rá, hogy alapvető lényegét megőrizve esetenként más és más formát öltsön. Ezek a különféle formák két alapvető típusra vezethető vissza. Normálisnak azokat a tényeket fogjuk nevezni, amelyek a legáltalánosabban elterjedt formákat mutatják, a többit pedig betegesnek, vagy patologikusnak fogjuk hívni.

Az elterjedség a normális jelenségek külsődleges jellemzője.