Rétegződés kérdések 

1. Rétegződéskutatás és struktúrakutatás alapvető különbségei Kolosi Tamás szerint

Rétegződés kutatás jellemzői:

• induktív jellegű
• empirikusan megragadható egyenlőtlenségek
• adatgyűjtés
• egymás alatti, feletti hierarchiákat állapít meg
• az emberek életfeltételeinek (iskolai végz., foglalkozás, jövedelem) mérhető paramétereit vizsgálja
• mindezt kérdőíves vizsgálatokkal
• a felszínt vizsgálja
• a státuszok is pozíciók hierarchikus rendszerei

Struktúrakutatás jellemzői:

• teoretikus jellegű
• hogyan működik egy adott társ.
• Mik a játékszabályok? Mi van a dolgok mögött?
• Inkább az erőforrások elosztottságát vizsgálja

 

2. Blau 2 egyenlőtlenség típusa

• nominális (éles választóvonal a csoportok között, nincs hierarchiaà ffi, nő)

• graduális (nincs 1értelmű éles választóvonal a csop. között, van hierarchiaàjövedelem, foglalkozás isk. végz.)

 

3. Angelusz Robi 4 egyenlőtlenség típusa

• nominális változó (nincs hierarchia, van választóvonal)

• emergens (van hierarchia, van választóvonal)
• hierarchikus (van hierarchia, nincs választóvonal)
• graduális (nincs hierarchia, nincs választóvonal)

 

4. Kolosi társadalmi dimenziói - 7 db. (’80-as évek)

• Területi hovatartozás

• Lakás-státusz
• Anyagi dimenzió
• Fogyasztási dimenzió
• Munkamegosztási dimenzió
• Kulturális dimenzió
• Hatalom/érdekérvényesítési dimenzió

 
 
 

5. Kolosi-féle L-modell

• Két nagy társadalomszervező erő van, a redisztribúció és a piac, ezek egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a társadalmi formációt.

• Kolosi L alakú modellje - első és második gazdaság
• Létezik a társadalmi tagozódásnak másik megközelítése (asszem ezek is Kolosis faszságok…)

# Rendszerintegratív megközelítési mód: kizárólag objektív paraméterek alapján próbálunk meg valakit elhelyezni. Pl. kizárólag az iskolai végzettsége, életkora alapján, külsőleg leolvasható jegyek mentén 
# Szociálintegratív megközelítés azt vizsgálja:  
1.: az illető hova sorolja magát 
2.: ő maga hova szeretne tartozni 
Pl. az irodai dolgozókat felfelé irányuló szocializáció jellemzi. Ők is szeretnének oda tartozni, számukra az értelmiség jelenti a referencia-csoportot, gyerekeiket mindenféleképpen felfelé szocializálják.  

6. Kasztrendszer, meg ami tetszik…

• kiilleszkedés: amikor nincs megélhetési lehetőség, és amikor a kapcsolatok is megszűnnek. Castel nevéhez fűződik

• Olyan zárt rendszer, amely a mobilitás teljes hiányára épül.
• Tradicionálisan rögzült, évezredes hagyományok kristályosították ki
• Jogilag szabályozott háttere volt
• Vallásilag is megszentelt
• Varnák (4+1):

1. brahmanák = a papok = az eszme, a szellem emberei

2. ksatrija = ők az erő, az irányítás = politika, vezérek, királyok
3. vaisja = a szakemberek, a gazdaság emberei
4. shúdra = a szolgák

+

1: A várnák alatti csoport: az érinthetetlenek, a páriák.

• jati (dzsati): Egy adott várnán belül hierarchikusan elrendeződő foglalkozási csoportok.

7. Lynd házaspár Middletown vizsgálata:

• az amerikai kisvároson keresztül vizsgálták a társadalom gyors változását, az urbanizációt, az iparosítás társ-i
• a 2 vh. közötti időszakban
• különböző adatgyűjtési módszerek: interjúk, kérdőívek, népszámlálás

8. Warner Yankee City és Jonesville vizsgálat

• amerikai kisváros
• a 2 vh. közötti időszakban
• antropológus volt, ezért kutatásait sok kritika érte (nem reprezentatív minta)
• Kétféle módszer:  
  a) E. P.-módszer = értékelt részvétel, reputációs módszer.  
  b) ISC módszer = a státuszjellemzőkből képzett egy indexet.

9. A 2. vh. utáni szociológia

• 3 fejlemény:
• funkcionalista és konfliktuselméleti viták
• berobbannak az empirikus megalapozottságú kutatások
• Kolosi szerint a 3. nagy újdonság: a 20. sz. második felében néhányan elkezdték újragondolni az osztályfogalmakat. A neomarxisták voltak ezek.

10. A ’80-as évek utáni szociológia

• osztályszempontú megközelítések

11. „Az osztály halála”

• Nisbet használja először
• Pakulski meg Waters írt róla könyvet

12. „Is-is elmélet”

• M. Crozier nevéhez fűződik
• Azt mondja: aki középen van, annak egy része föl, másik része lefelé tartozik.

13. „Vagy-vagy elmélet”

• Dahrendorf nevéhez fűződik
• A hatalomelmélet nem tud is-is megoldást elfogadni, ő azt mondja: vagy fel tartozik vagy le.

14. U. Beck - Osztálynélküli társadalom

• Van egyenlőtlenség, jelentős különbség van, de ezek az egyenlőtlenségek úgy figyelhetők meg, hogy időközben drasztikusan megváltoztak az emberek életkörülményei, szinteltolódások jöttek létre.
• A háb. utáni gazdasági növekedés következtében:

      - nőttek a jövedelmek,

      - az oktatás kiszélesedik

      - az életutak individualizálódni kezdtek, a társ.-i csoporthelyzet egyre kevésbé  válik meghatározóvá.

• Ez már osztály nélküli társ. 4 jellemzője:
• a) a fennmaradt egyenlőtlenségek stat-i eloszlás jellegűek, nem hordoznak csoporthovatartozás jelleget.
• b) a társ.-i mobilitás fogalma értelmét veszti.
• c) individualitás
• d) megfigyelhetünk csoportosulásokat, természetadta minőségük van (nemek, életkor, bőrünk színe)

15. Bernstein - polgárosodás

• Bernstein beszél először polgárosodásról. Azt értette rajta, hogy a munkásokat kell felemelni polgári életszínvonalra, ez nem azt jelenti, hogy tulajdonhoz kell őket juttatni.

16. Neoweberianus megközelítés

• Golthorpe nevéhez fűződik
• A különbség dimenziói: 1.) munkamegosztási helyzet (szakképzettség, önállóság szerint), 2.) munkaerő-piaci helyzet (jövedelem, felfelé mobilitás esélye, a munka biztonsága)

17. Státuszpánik

• Mills: csökken a fizu, fent kell tartani a látszatot.

18. Státusz inkonzisztencia

• az élet különböző területein egymástól jelentősen eltérő pozíciókat foglalunk el
• a ’80-as évekre ez kimondottam jellemző volt
• terhes babapiskótára jellemző, hogy enyhén inkonzisztens

19. „A két háromszög modell”

• nemtom, mi ez, a lényeg, hogy a két háromszög: munkaadók és munkavállalók, asztjóvan J

20. Marx rétegződés-elmélete

• a termelési viszonyokban elfoglalt hely jelöli ki a társ.-i csoport helyét.

21. Weber rétegződés-elmélete

• 3 dimnzió: gazdaság, rend-társadalmi presztízs, politikai dimenzió.

22. Sztálin 2 osztály-1 réteg modellje

• munkásosztály, szövetkezeti parasztság, alkalmazottak (értelmiségek)
• a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, mint rétegképző jegy

23. Ferge Zsuzsa modellje (’60-as évek)

• tulajdonviszonyok
• vezetés-hatalom
• szakképzettség-tudásszint
• a munkába való bekapcsolódás rendszeressége
• a munka mezőgazdasági-nem mezőgazdasági jellege
• a mozgósított képességek jellege (fizikai, szellemi)
• a munka alkotó vagy rutin jellege
• a munka tárgya

23. Titmuss - a jóléti állam 3 alaptípusa 
    -     reziduális

• ipari teljesítmény modell
• intézményes redisztributív

24. Dahrendorf integráció- és hatalomelmélet

• integrációelmélet: strukturális egység = funkcionálisan integrált rendszer à REND
• Parsons - minden társadalomnak van közös értékrendszer
• hatalomelmélet: A strukturális egység kényszer segítségével fenntartott hatalmi viszony.
• Lockwood: szubstruktúrák
• Dahrendorf amúgy a szociológiai konfliktuselmélet követője, szte 2 csoport van, a normakövetők és normasértők

25. Weber hatalom típusai

• bürokratikus
• tradícionális
• karizmatikus

26. Sorokin

• A mű címe: A társadalmi és kulturális mobilit
• Ő foglalkozott azzal is, hogy lehet a társ.-i osztály fogalmát analitikus összetevőkre felbontani.
• Dimenziók: gazdaságii: jövedelem, politikai: hatalomból való részesedés mértéke, foglalkozás szerint: a munkaszervezetben elfoglalt hely.

27. Mosca

• elitelméletek
• a kisebbség uralkodik a többségen
• a hatalom meghatározásánál a strukturális és szervezeti tényezőket veszi figyelembe

28. Pareto

• szintén elitelméletek
• a társadalomban vannak a kiválók (elit) meg a nem kiválók (nem elit)
• elitek csoportosítása: van kormányzó elit (a konkrét kormányzói hatalmat gyakorolják), meg a nem kormányzó elit (ezek nem vállalnak nyíltan politikai szerepet, de hatással vannak arra)

29. Neomarxisták

• Westregaard
• fehérgallérosok megkülönböztetése à munkaerőpiac

30. Kolosi AOLE modell

Ezt nem találom, nemtom, mi ez, ha valaki esetleg rájön, akkor légyszi dobjon meg a válasszal mailben vagy valahogy. Köszi… J

31. Croner

• funkcionalista szemlélet

• a fehérgallérosok szolgáltató osztály
• delegáció elmélet (ez nem tuti..)

32. Andorka szegénykategóriái a rendszerváltás után (struktúrakutatás) 
    - munkanélküliség 
    - jövedelmi egyenlőtlenség 
    - társadalmi mobilitási folyamatok; új elit

33. Abszolút meg relatív szegénység Andorkánál

• aki a létminimum alatt él à abszolút szegénység

• aki az adott társadalom átlagától el van maradva à relatív szegénység