Kőszegi Kontra György: Nyelvtanítás Baján

                       ( In: Köznevelés 1973, 11.sz. pp.3-4 ) 
 

     1970-ben egy érdekes probléma foglalkoztatta a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettesét, Szabó Balázsnét: hogyan lehetne a komplex matematikatanítás didaktikai elveit, módszereit alkalmazni az anyanyelv oktatásában?

      A komplex matematikatanításban olyan alapelvek érvényesülnek, melyek a didaktika legkorszerűbb vonásait egyesíti. Ez minden tantárgyban hasznosítható lehet, főleg a nyelvtanításban. A matematika és a nyelvtan rokon tárgyak, hisz mindkettő jelek és műveletek rendszere.

A bajai Gyakorló Iskolában már javában folyt a komplex matematikatanítási kísérlet, mikor a pedagógusok újabb elhatározásra jutottak.

      „A megfigyelő- és kombinációs, a logikus gondolkodás és a lényegfelismerés képessége jóval fejlettebb volt már a kísérlet kezdeti időszakában ezekben a tanulócsoportokban. Ez a transzferhatás érzékelhető volt a nyelvi órákon is, a tanulók igényelték az önálló tevékenységet.”- mondja Szabó Balázsné.

      A komplex nyelvtanítási kísérletek tervezésénél is a matematikatanítás alapelveiből indultak ki.

Feltételezhető, hogy a tömegkommunikációs hatások között élő gyermekek már 7-10 éves korban elég érettet ahhoz, hogy elvont nyelvtani fogalmakat mélyebben is elsajátítsanak. S nyelvtani szabályok „bemagolása” helyett iránti fogékonyságot igyekszik kialakítani. A kutatás és felismerés iránti érdeklődést. A komplex nyelvi vizsgálódások olyan értékes személyiségvonásokat képesek fejleszteni, mint a leleményesség, a kezdeményezőkészség és az önállóság.

      A bajai kísérletezők eltérnek a hagyományos óravezetéstől. Az óra első percétől problémahelyzetek elé állítják a gyerekeket. A sok-sok tanító jellegű játék közben a gyengébbek is bemernek kapcsolódni a munkába, felszabadultabban, bátrabban próbálkoznak.

      A bajai gyakorló iskolát gyakran keresik fel más iskolában tanító pedagógusok. Ötletet, hasznosítható tapasztalatot szereznek óralátogatásaik során. Ilyen például a játékos és ’komoly’ készségfejlesztő gyakorlatok gazdag tárháza a rugalmas, tanulóközpontú óravezetés stb., de meg lehet tanulni a manipulatív eszközök felhasználásától az írásvetítő alkalmazáaáis sok mindent.

     Ezek a játékok azonban jóval több célt szolgálnak a nyelvi ismeretek tudatosításánál. A kísérletvezetője, Sárosy Józsefné hangsúlyozza, a vállalkozás tulajdonképpeni célja a személyiség és képességek fejlesztése. Az órákon egységesen fejlődik a gyerekek nyelvi ismerete, beszédkészsége, helyesírása, kommunikációs képessége. Ezt a fejlődést nagyjából úgy is lehetne jellemezni, hogy koncentrikus körhöz hasonlóan bővül a tudás, hiszen Baján szakítottak az „új óra-új tananyag” elvvel, ehelyett előkészítő, tudatosító és alkalmazó szakasza van a tanításnak; minden óra célba veszi a nyelvtani ismeretek bővítését, mind a beszédkészség és a helyesírás fejlesztését.

     Ami pedig a személyiség egészére, a gondolkodásra való hatást jelenti – a bajai módszer jó példa arra, hogyan lehet egyetlen tantárgy tanításában szolgálni mindazt, ami az oktatás-nevelés tulajdonképpeni célja: a gyermeki személyiség sokoldalú, dialektikus kibontakozását.