Recenzióink : Kísérlet egy önkéntes nemzetközi társadalomtudományi etikai kódex létrehozására |
Kísérlet egy önkéntes nemzetközi társadalomtudományi etikai kódex létrehozására
Hegyi Lejla 2006.12.03. 00:41
Tamási Péter: Kísérlet egy önkéntes nemzetközi társadalomtudományi etikai kódex létrehozására
In: Társadalomkutatás, 2005/2, pp: 305-317.
Szerzőnk írását azzal a megállapítással kezdi, hogy sajnos napjainkban számos etikai probléma merül fel a társadalomkutásban. Beszélhetünk akár az anonimitásról, az adatok megjelenítéséből fakadó problémákról, vagy a kutatás önkéntességéről.
Ezek tisztázására indult el 2002-ben 5 európai ország részvételével egy kutatás, amely egy etikai kódex kidolgozását tűzte ki legfőbb céljául, ahogy ezt a cikk elején megtudhatjuk. Hangsúlyozza, hogy ezen szabályzat nem akarja a különböző szakmai kódexet helyét átvenni s korrigálni azokat. Legfőbb céljainak a következőket tekinti: követendő mintát statuálni a gyakorlatban az európai gazdaság- és társadalomkutatás számára. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem volt igény ezidáig ehhez hasonló kódex létrehozására? Ezt azzal indokolja, hogy a tudományok megjelenése óta különféle változások történtek. Úgy, mint: nagyobb igény támadt azóta a személyiségi jogok védelmére, megváltozott a technikai háttér, ne feledjük, hogy kialakulóban van az egységes európai kutatási térség és az új copyright adatvédelmi törvény is születendőben van az EU-ban.
Mindezek után rátér a RESPECT-kódex tényleges bemutatására. Három fontos elvet említ, amelyek az egész alapjául szolgálnak: a tudomány etikai követelményeinek védelmezése; a jogszabályok betartása; a társadalmi és egyéni károkozás elkerülése. Mindhárom esetén pontokba szedve gyűjtötte össze azokat a legfontosabb követelményeket, amelyekhez illene a kutatónak igazodnia.
Az első esetében arról van szó, hogy a kutatónak minden releváns információt figyelembe kell vennie, és közzé kell tennie. Tehát ezeket nem szabad úgy manipulálnia, hogy jobb képet mutasson az eredményéről, a nemkívánatos részek kihagyásával. Eredményeikről jelentést kell készíteni, amit a megbízónak be kell mutatni. A pontokba szedett követelményekből néhányat emelnék ki. Ténybeli pontosságra kell törekedni, és arra is ügyelni kell, hogy a megfelelő módszereket alkalmazzák és kellő képzettségű kollégákat válasszanak maguk mellé, ha együttműködésről van szó. A valóságnak megfelelően kell szakértelmüket megadni, tehát olyan feladatokat szabad elvállalniuk, amelyek elvégzésére megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Minden olyan megnyilvánulást kerülni kell, amelyek a kutatókat rossz hírbe hozná. Tartsák tiszteletben a szerződésben foglaltakat!
A jogszabályok közül elsőként az adatvédelmet említi. Minden kutatónak be kell tartania az arra az országra vonatkozó törvényeket, ahol végzi a kutatást. Adatokat csak törvényes célokra szabad gyűjteni és csak a kívánt adatfeldolgozás céljainak megfelelőket. Ezeket pontosan rögzíteni kell. A feldolgozás megtörténtével meg kell semmisíteni őket. Kötelességük a személyes adatok védelme, garantálni kell a résztvevők anonimitását. Másrészt a szellemi tulajdonra vonatkozóan a szükséges engedélyek beszerzésére van szükség. A szerzői jog megsértése jogi következményekkel jár.
S végül arra kell törekedni, hogy senkinek ne okozzanak szociális károkat. Úgy kell tehát a kutatást megszervezni, hogy a „legnagyobb társadalmi hasznot hozza”. Vigyázni kell arra, hogy a résztvevőket a kutatás végeztével ne érje semmiféle zaklatás, pszichikai kár. Nem szabad, hogy bárkinek is anyagi előnyei származzanak a résztvevők közül. Mindenki számára legyenek hozzáférhetők az eredmények. A személyes biztonságot érintő kockázatokat pedig a minimálisra kell csökkenteni.
|